Időről, időre,
Felmászunk
a hegytetőre,
Megbotlunk
egy kőben,
Leesünk
a földre.
Elvisz
a hótorlasz,
Amit
egyszer megoldasz,
Máskor
mikor észbe kapsz,
Már
késő nincs vigasz.
Ma
megteszed a holnapot.
Tegnap
nem találtad a napot.
Holnap
megértesz egy csillagot,
A
hold lelkedre ragyog.
Ha
csak kiskanállal falod az életet,
Nem
sűrűn látod az eget.
Megemésztenek
az éles keretek,
Nem
teszel álmaidnak eleget.
Amikor
az eső elered, zápor.
Szemed
könnybe lábad a vágytól,
Minden
sejted éled, lángol,
Ne
rejtsd el, magányos fátyol.
Sosem
hagyd, mit mások akarnak,
Maradj
az egyetlen szép, magadnak.
Ne
hallgass a láthatatlan falaknak,
Mert
te is egyszer születtél szabadnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése